Messziről virítanak a narancssárga színben pompázó, különféle formájú és
nagyságú sütőtökök a zöldséges standokon. Kisebb rokonai dekorációs
kellékként, a nagyobb példányok azonban kiváló konyhai alapanyagként
szolgálhatnak.
A sütőtököt
régen a népi gyógyászatban máj-, vesebetegségek esetén alkalmazták,
jótékony hatással van a szívműködési zavarokra, kiváló hashajtó és
béltisztító, égési sérülések gyógyítására borogatásként használták, de a
magja állítólag még a köszvényt is csökkenti. A sütőtök a megfázásos
betegségek hatékony ellenszere: tüdőgyulladás, felfázás, légúti
megbetegedések, köhögés esetén hasznos. Erősíti az immunrendszert, és
rákmegelőző hatású. Allergia és bőrpanaszok ellen is javallott.
A zöldség húsa igen gazdag karotinoidokban; sötét sárga színe is
árulkodik a sok béta-karotinról, ami a szervezetünkben A-vitaminná
alakul. Ezenkívül C- és E-vitamin-forrásunk, a magja pedig magnéziumot,
káliumot és B-vitamint szolgáltat a szervezetünknek az egyre ridegebb
őszben. Magas vastartalma miatt nőknek különösen ajánlható táplálék.
Szénhidráttartalma a burgonyáéhoz hasonló. Száz gramm sütőtök
energiatartalma csupán 336 kJ (80kcal), ezért hatékonyan felhasználható
és variálható diétában.
A sütőtök könnyű emészthetősége miatt kiváló csecsemőknek a
hozzátáplálás idején – burgonyával lazítva vagy anyatejjel,
tápszerrel hígítva, esetleg almával, körtével kombinálva.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése